Bódi Katalin:
Kuba kultúrája
2007
Bevezetés
Kolumbusz Kristófnak jó napja volt 1492 október 27-én. Megpillantott egy hosszú partvonalat. Ekkor már két hete volt, hogy felfedezte az új földet, melyet San Salvadornak nevezett el. Ezután ismét kifutott a tengerre. Meglehetősen megkönnyebbült, hiszen sikerült elkerülnie a legénység felkelését és sikerült újabb víztartalékokkal és élelemmel megtöltenie hajóját. Kolumbusz meg volt győződve arról, hogy megtalálta az Indiába vezető utat. De neki ez még nem volt elég. A kontinentális Ázsiáig akart eljutni hajójával, így hát tovább hajózott.
1492. október 27-én a csodás naplementében megpillantotta a Karib-tenger gyöngyszemét, Kubát. A mai Bariaynál kötött ki, Kuba északkeleti oldalán.
Elnevezte új felfedezettjét Juana-nak, a spanyol trónörökösnek tisztelegve ezzel. Egyúttal spanyol gyarmatbirodalomnak nyilvánította a szigetet.
Kuba elbűvölő szépsége nem csak kolumbuszékat ragadta meg, a jelenkor embere is csodálattal tekint erre a páratlan kis paradicsomra, mely 4194 kis szigetével egyedülálló elrendezésű szigetcsoportot alkot.
A kubai népesség afrikai, európai és amerikai származású, de elsősorban afrikai. Van itt egy ázsiai kisebbség is, viszont a 15 században még őshonos indiánok mára már eltűntek. Kuba tehát a különböző kultúrák találkozása révén született. Ezeket az embercsoportokat együttélésre kényszerítette a drámai történelem, mely során elszenvedték a sziget gyarmati meghódítását, majd az azt követő rabszolgaságot. Kuba a különböző identitások hídja, érdekes társadalmi, művészeti és kulturális olvasztótégely.
A szigeten egész évben zenei, filmművészeti és képzőművészeti fesztiválok részesei lehetünk.
Kubában az ember úgy érzi, mintha megállt volna az idő. A gyarmati városok, melyek hűen idézik a gyarmati időket, tökéletes állapotban maradtak fenn. Még mindig megtalálhatjuk azokat a csodálatos építményeket, melyeket híres európai mesterek terveztek márványos udvarokkal és fejedelmi kertekkel....